Unalmas-izgalmas história a magyarországi református bibliaolvasó kalauz szerint.
A világ legismertebb történetének nyitánya.
– Márk ott kezdi az evangéliumot, hogy Keresztelő János szerepét bemutatja,
– majd elmondja az esetet, amikor Jézus Krisztus megkeresztelésekor megszólal az égi bizonyságtétel (a ’hang lánya’ a kor vallási szakkifejezése).
– Majd következik a pusztai megkísértés 40 napja után a galileai igehirdetés ideje.
A prológ helyezi el a ’vallási térben’ az evangéliumot.
Kicsoda Keresztelő János:
Márk kortársaival ellentétben számunkra ez a vallási tér csak érintőlegesen ismert, még a szakirodalom rendszeres lapozgatóinak is csupán néhány összefüggéstelen foszlány rekonstruálható belőle. A rekonstrukciós kísérletek is a kérdés leegyszerűsítésében merülnek ki általában. Adott a Keresztelő János, aki a kortárs közvélekedés szerint próféta, a hivatalos álláspont szerint kivégzett bűnöző. Az öltözete és az étrendje szerint lehetne – nazír – (régi típusú szent ember, akinek a ’hajában van az ereje’, mint Sámsonnak), vagy talán mégse. Lehetne – esszénus – (vallási és politikai okokból a társadalmon kívülre vonult csapat, akik tudják magukról, hogy ők az igazi izrael, pl. Qumrán), vagy talán mégsem. Ezek az irányok adhatnak a prófétai igehirdetése mögé vallásirányzati támpontokat azoknak, akik egyáltalán hallottak ezekről valamit. A nazír leírása a mózesi iratokban szerepel, tehát 1000 évnél mélyebb hagyomány, az esszénusok kb. 150-200 éves csapat, akik a templomról az aktuálpolitikai befolyásoltsága miatt rossz véleménnyel vannak. (Magyarul, a főpapot a római helytartó nevezi ki, előtte meg az öreg Heródes. Nekik az ilyen csak annyira az Úristen hiteles főpapja, mint nálunk az olyan főpapok, amelyeket – melyiket nem? – valamelyik párt direktívája alapján választ meg az egyháza. Elég korrekt az álláspontjuk.)A harmadik lehetőség, úgy próféta, hogy a Heródes Antipásszal való konfliktusát bontjuk ki. A király házasságát minősíti törvénytelennek, aki lecserélte az asszonykát egy másikra, aki egy rokon felesége volt. Aztán majd jön mostohalány tánca, a Salóme történet. Ennek a históriának a másik felét nem szokták kibontani, az elhagyott asszonyka ugyanis egy királylány volt, ráadásul a nabbateus (Petra) király lánya. Az após igen rossznéven vette a lánya megalázását, első lépés, hogy a kereskedelmi csapot elzárta Heródesék felé, ami ugye a sokszor emlegetett Selyem útnak, mint a világ motorjának az eltérítését jelentette. A nabbateusok karavánjai vitték az Indiai-óceán portékáját a sivatagon át a Földközitenger kikőtőihez, és vissza. A nabbateus hadsereg biztosította az útvonalat, ott csak az kereskedett, akinek megengedték. Ha ez önmagában nem lenne elég húsba vágó, akkor még azért egy hadsereggel is felvonult és nagyon súlyosan elverte Heródeséket. Róma persze nem szólt bele, hisz nagydolog a szerelem, azt tiszteletben kell tartani, üssék csak egymást, ha az jó nekik. Na, ezt a háborúcskát szokás figyelmen kívül felejteni Keresztelő János prófétai kritikájának hátteréből. Pedig néhány dolog értelme kinyílik ettől. Igen durva következményei lettek a király szerelmi csapongásainak, leállt a fő jövedelemforrás a kereskedelmi utak megszakadásával, és katonai megszállás és sarc következett be.
Ezen a ponton, a kereskedelmi bojkott, a teljes világ-zsidóságot érinti, kirakatlanul állnak a hajók, az árú nem érkezik meg időben, az elkerülő útvonalak drágítják a portékát, stb.
A király (melek) pásztora a népnek a bibliai hagyomány szerint, és nem kifosztója, pláne nem a szerelmi csapongásai miatt. Ráadásul ezt a királyt a rómaiak a templomi főpap kinevezési jogától is megfosztották, a dávidinál nagyobb országot is alaposan feldarabolták alóla.
Megszólaltak a próféták, régi nagy-szakralitású prófétákat idézve! Keresztelő Jánoshoz tömegek özönlenek a Jordán partjára a pusztába. Azt tessék látni, hogy alternatív templomként mennek Keresztelő Jánoshoz. Jeruzsálem nézőpontjából ez megengedhetetlen skandallum, vallási pártütés.
Márk ezekről a dolgokról nem beszél, hisz a kortársak tudják ezeket az okokat. Keresztelő János szakrális arcát egy Ézsaiás prófétai idézettel rajzolja fel: „Egy hang kiállt: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!… Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja ezt minden ember egyaránt.” Az idézet Ézsaiástól a korszak bibliai aranymondás gyűjteményének igen jeles darabja, a háttere, hogy a második (deuteró) Ézsaiás a babiloni fogság ideje alatt ezzel a mondattal hirdeti meg a szabadulás korszakának nyitányát. Tehát korszakhatár. Olyan volt ez nekik, mint nekünk a ’Talpra magyar’. Azzal a különbséggel, hogy a magyarok szabadsága, azóta is késik az ’éji homályban’, míg az Ézsaiási szabadításra fentről való garancia volt.
Ez az idézett mondat kőkeményen a csél-csap Heródes, a megszálló országdaraboló rómaiak és nabbateusok ellen beszél kimondatlanul, ám mindenki által értett módon. Meghirdeti a korszakhatárt, a kikerülhetetlen szabadítást, az Úristen büntetésének a végét, az ellenség cseréplábú összeomlását.
Látják, mennyi minden zsúfolódik ebben a mondatban? Még koránt sincs vége. Épp a 68. zsoltár volt a múlt hét alapigéje, ott találkoztunk a mondat fordítási sajátosságával, ’Készítsetek utat a pusztában’ vagyis a ’felhőkön száguldozó érkezik’! A legmélyebb Isten ismereti mélység, a kánaáni panteon izrael születését megelőző évezredeiből a ’vihar Isten’ érkezése. (Vannak felismerhető rétegek a Szentírásban. Mózesnek az atyák Istene, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak Istene mutatkozik be. Mózes után a Jahve név a szentséges kimondhatatlan neve, a Krónikák szerzői a Dávid előtti dolgokról nem is nagyon szeretnének tudni. Említettem, hogy a szentélyek közötti hatalmi harcok máig az istenismeret különböző rétegeit keletkeztetik világszerte. Stb.) Ugye azért izgalmas a kérdés, mert Deuteró Ézsaiás próféciájának idején nincs jeruzsálemi templom, és a legősibb vallási örökség Ura képes szabadítani így is, tehát a Jeruzsálemi templomnak nincs kizárólagossága az Úr színe előtt. Pedig Jeruzsálem váltig állítja, hogy van, a világtörténelem jelentős árulásainak zöme épp ebben az állításban gyökerezik máig.
Ennek a vitának a kontextusában szemléljük Márk evangéliumának prológját: – a Krisztus történet a legmélyebb vallási mélység legitimációját hordozza, ez kétségbevonhatatlanná teszi az állítást a mezopotámiai-kánaáni kultúrkörben. A többi kultúrkör is megkapja a magáét, de erre visszatérünk később.
Vessünk még két pillantást Keresztelő Jánosra, az egyik majd Lukácsnál jön elő a születéstörténeteknél, túl azon, hogy próféta, papi családban születik. Papnak csak születni lehetett, a prófétaság pedig az Úristen elhívásán múlik. Papként hirdeti meg a Krisztus eseményt, tehát támadhatatlan állítás, mert Józsué óta az Úristen a papon keresztül tudatja az akaratát – a ’Lélek, mint galamb’, égi jel!
A másik pillantás a Keresztelő Jánosi ’küldetés meghatározás’ bibliai beágyazása: a Malakiás 3:1 alapján „Én majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat.” A keresztyén apologetika egyidős Péter pünkösdi beszédével, ’nem édes bortól részegek ezek, hanem…’. Márk a Kru. 60-as évek keresztyén apologetikájának segítségül hívásával körül rajzolja Keresztelő János státuszát, nem több mint a Malakiás 3:1, ugyanakkor az Úristentől való üzenete van az Eljövendőről, neki a papi származású – tehát jogosult és hiteles – prófétának.
A Mester és Keresztelő János találkozásának csúcspontja az égi jelekkel zsúfolt keresztelés eseménye.
A ’megnyílik a menny, és leszáll a Lélek, mint galamb’ – az ég megnyílás Jákob lajtorjáját hozza elő, korszakos bepillantás az Úristen valóságába, ami garantálja az ígéreteket, izrael születésének minősített pillanata, – vagyis ez most nagy jelentőségű helyzet .
A mennyből pedig hang hallatszott (bat qól – ’hang leánya’ – Istentől eredő közlés): „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
(Excursus: ehhez a szózathoz emeljük be az ősi kánaánita ’Mlk’ fogalmat, ami egyszerre jelent isten nevet /Molok, Milkin sőt még Marduk is ide tartozik valahogy/ és jelent szakrális királyt, aki minőségében az isten fia /melek/az ókori szakrális királyságokban. Érdekes kérdés: Melkisédek – a név hordozza a három hangzót, Mlk -státusza! Jézus Krisztus pap a Melkisédek rendje szerint, tehát régebbi az ároni és a lévita papságnál a legitimációja, így jogosult áldozatot bemutatni, különben nem. Önmaga megáldozása, tehát a megváltás misztériuma érvénytelen minden más esetben. Jézus Urunk melek (Király)volta, benne foglaltatik a bat qól ’Isten Fia’ szózatban. Ez a ki kitérő keveseknek izgalmas, leginkább az ezoterikában elkeveredett atyafiaknak akar eligazítást adni.)
Megkapjuk a legitimációs maximumot, a bat qól, az ég megnyílás, a Lélek ráereszkedése felülírhatatlanná teszi a mezopotámiai-kánaáni kultúrkörben Jézus Krisztust.
A Márk evangéliumának prológja zárásában a pusztai 40 napos megkísértés történetét hozza. ’Kísértette a Sátán’. Márk nem mond többet.
A többet a Sátán feladatkörének történeti változásán keresztül próbáljuk értelmezni. Az ÓSZ kései könyveiben a Sátán úgy szerepel, mint egy vádat emelő ügyész. A zsidó apokaliptikában az Isten népével szemben állók vezére. Itt kanyarodunk vissza a kánaáni kultúrkörön kívüli kultúrákkal szembeni apologetikájához. Mindennek a Sátán a vezére, ami nem az ÓSZ kultúrköre. Amikor Jézus legyőzi a kísértőt, akkor nemet mond minden a szakrális kultúrán kívüli kultúrák és vallások vezérére.
Ez egy alapvető állítás, Jézus nem egy vallásokat és kultúrákat szinkretizáló heródesi utat jár, nem ’külsős’, hanem a legszentebb szakralitás melekje (királya) – Isten Fia, aki legyőzte a Sátánt ebben az istenpárbajban.
A teremtés kánaáni ős mítoszában, a teremtő legyőzi a tengeri kígyót, ezzel nyit utat a teremtésnek. Az Újszövetség prológjában – ős mítoszában – Krisztus Urunk legyőzi a Sátánt /a kígyót/, ezzel utat nyit az új teremtésnek.
Márk evangéliumának prológja minden félreértést előre kizár, az ÓSZ bennfentesei számára érthető és követhető módon, mielőtt hozzá kezdene a történet elmondásához.
Mi nem vagyunk bennfentesek az ÓSZ fogalmaiban és hitvilágában ezért még a legismertebb történetekkel is birkóznunk kell, hogy felfogjunk-megsejtsünk belőle néhány mesteri ecsetvonást.
csbz
