Unalmas-izgalmas históriaelemző kérdések a Magyarország-i bibliaolvasó kalauz heti igeszakaszai kapcsán maximum egy oldalban: Október 2. hete Nehémiás könyve első szakasz (Neh.1-7,3)
Mélyítsük ki az időt: Jeruzsálemet lerombolták mondjuk az 1848-as szabadságharc alatt, Trianonkor hazamehetnek, az orosz megszállásra kész a templom és ma megjön Nehemiás és Ezsdrás, hogy a város és a templom teljes átalakítását elvégezzék. Az emberek addig is éltek valahogy, megvoltak a szokások, a szertartások, a főnökök, a lecsúszottak, a paloták, a nagyvárosok, a kisvárosok, működött a kapcsolati tőke. Tehát nagyjából ment minden a maga rendje szerint. Jeruzsálem egy kisváros, kevés lakossal. Ezsdrásra a teológiai professzorra, aki írásba foglalja az Ószövetségi szentírást, majd kitérünk a jövőhéten.
Nehémiásról egy gyors mondat, karrier maximumot ért el mielőtt képbe került, a perzsa birodalom uralkodójának a pohárnoka, az uralkodói asztal állandó tagja, ez igazi bizalmi állás! (Esetleg eonuk, ez nem biztos.)
Látogatója jön Jeruzsálemből, a testvére Hánáni, aki elmondja milyen állapotú a város. Nehémiás imádkozik félévet mielőtt az uralkodónál szóba hozza Jeruzsálem kőfalai újjá építésének kérdését. Engedélyt kap és kincstári fedezetet meg katonai kíséretet, innentől kezdve nevezik helytartónak. Igen, ám a helytartósághoz hely is kell, az meg két másik helytartósághoz tartozik Samáriához és Ammonhoz, mindkét helytartó Szamballat és Tóbiá titkosszolgálati karrier csúcson lévő izráelita a nevük alapján. Nekik egyáltalán nem tetszik, hogy az uralkodó bizalmasa idejön és intézkedik az ő területükön, végtére is mégiscsak ők a nagyobb fiúk. Erre jön ez a Nehemiás aki életében nem járt még ezen a vidéken és belekaszál a vetésükbe anélkül, hogy bármiről is egyeztetne velük a birodalom nagy embereivel.
Nehémiás soha nem egyeztetett senkivel semmiről, nem nagyon hívta Jeruzsálembe senki, titokban éjszaka felméri a városfalak állapotát, összetereli a város és a templom illetékeseit és közli velük, hogy gyerünk, építsük fel a falakat. Nekilátnak és ötvenkét nap alatt elkészülnek vele. Ennél rövidebb idő alatt csak az Athén-i falak készültek el Periklész idején, harminc nap alatt. A környékbeli helytartók először gúnyolódnak, majd fenyegetőznek, ettől kezdve felfegyverkezve folytatják az építést, végül úgy fogalmaz a szentírás - a falak elkészültekor nagyot estek a saját szemükben, persze azért még megpróbálják kétféle képpen is elintézni Nehemiást (olvasd el). Jeruzsálem - új státusza szerint - a birodalom megerősített városának számít benne birodalmi templommal. A megerősített város helytartója már magasabb beosztás, mint a tartományi helytartóké. A város állandó fegyveres őrséget kap, és az építkezésben részt vevő települések minden tíz családjából egynek be kell költöznie Jeruzsálembe, hogy legyen lakója. Elkezdődik az a lökdösődés, hogy kinek van és kinek nincs öröksége Jeruzsálemben, amit ma úgy ismerünk, hogy palesztin-zsidó konfliktus.
Már csak egy mondat fér el az egy oldalban, adóság elengedésről, kitört a balhé az asszonyok között, hogy a férjeik lelkesen építik a városfalakat, amiből nekik annyi jut, hogy a saját dolgaikkal elmaradnak, haza se járhatnak, mert fegyveres szolgálatra vannak beosztva, közben meg fizetni kéne a banki részleteket. Őket meg eladják rabszolgának a nagy nemzeti sorsközösség nevében. Nehémiás meghirdeti sokszáz év szünet után az adósság elengedés szombatévét. Na, ettől se lett mindenki boldog, mivel elúszott a kintlévősége sok-sok tehetős embernek. Ők lettek a világváros építés ’Qestor károsultjai’ a mózesi szokásjog nevében. A további változtatásokról és Ezsdrás professzor kultuszi reformjáról meg annak kevéssé számon tartott politikai-kulturális kihatásairól a birodalom többi Jahve templomára szót váltunk a jövőhéten.
Jeruzsálem, ugyan a birodalom megerősített városaként, de újra létezik 150 év után és még ötszáz évig. - csbz -
